Ambitalia


július 08, 2015

Államilag kinevezett bírákat javasol a kereskedelmi jogviták rendezésére az Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) azt javasolja, hogy az EU és az Egyesült Államok között készülő kereskedelmi megállapodás (TTIP) olyan szabályozást tartalmazzon, miszerint a befektetők és az államok közti vitákat államilag kinevezett bírák nyilvános tárgyalás keretében, átlátható módon bírálják el.

Az EP szerdán Strasbourgban 436 szavazattal, 241 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el a transzatlanti kereskedelmi tárgyalásokat folytató európai bizottsági illetékesek számára összeállított ajánlásait – azt a dokumentumot, amelyet a múlt hónapi plenáris ülésen a nagyfokú megosztottság miatt még levettek a napirendről.
Az amerikaiakkal kötendő megállapodásnak – vélekedtek a képviselők – bővítenie kell az unió hozzáférését az amerikai piachoz, de nem szabad aláásnia az európai szabványokat.
A parlamenti állásfoglalás-tervezet előterjesztője, Berndt Lange német szociáldemokrata EP-képviselő érvelése szerint soha nem látott módon globalizálódik a világ, és az EP-képviselőknek az a feladatuk, hogy alakítsák a folyamatot.
“Ha azt szeretnénk, hogy mindenki számára előnyös megállapodás szülessen, akkor nem hagyhatjuk a kérdést pusztán a tárgyalók kezében. Ezért fogalmaztuk meg ezt az állásfoglalást, és fejtettük ki, hogy milyen alapokon születő megállapodást várunk” – mondta.
A tervezett TTIP legvitatottabb pontja a vitarendezési mechanizmus, az úgynevezett ISDS (Investor-State Disputes Settlement) a cégek és az államok között. Az ellenzők bírálata alapvetően arra irányul, hogy az elképzelt választottbíráskodás kihúzná a talajt az állami igazságszolgáltatás és szuverenitás alól.
“Ragaszkodunk ahhoz, hogy az Atlanti-óceán két partján élő jogalkotók jogait ne áshassa alá semmilyen magán-döntőbíróság vagy más testület” – fogalmazott a jelentéstevő.
A frakciók közötti tárgyalások során kialakult – és a szövegbe végül 447 szavazattal, 229 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett beillesztett – kompromisszum értelmében az EP a magán-döntőbíróságokat előíró ISDS-bekezdést olyan mechanizmussal kell helyettesíteni, amely demokratikus felügyelet mellett működhetne, az ügyeket “államilag kinevezett, független hivatásos bírók nyilvános tárgyalás keretében átlátható módon” bírálnák el.
Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője, aki a zöldpárti frakcióban politizál, az MTI-nek elmondta: a zöldek olyannyira homályosnak találták a jelentéstevő által leírt döntőbírósági jellemzőket, hogy módosító javaslatot nyújtottak be, amely az ISDS-kérdéskört kivette volna a tárgyalási javaslatok közül. A módosító indítványokról történt szavazás során azonban ezt a zöld javaslatot “eljárási trükk” alkalmazásával lejjebb szorították a szavazási listán, és arról végül már nem is szavaztak, mert előzőleg megszavazták a jelentéstevői indítványt. Így a zöldek a végén nemmel szavaztak az egész dokumentumra.
Meszerics felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalások további folyamán nagy kérdés, hogy idén ősszel mennyi kérdést sikerül tisztázni. Jövőre ugyanis – az amerikai elnökválasztási év miatt – szerinte már nem lesznek komoly tárgyalások, utána pedig Németországban és Franciaországban fognak a választásokra figyelni.
A TTIP-ről folytatott vitához Molnár Csaba írásbeli hozzászólást nyújtott be. A DK EP-képviselője szerint a befektetők és az államok közötti vitarendezési mechanizmus körül “politikai hangulat- és hisztériakeltés” folyik. A vitarendezési mechanizmus – hangsúlyozta – egyetlen tagállamot sem kényszeríthet arra, hogy polgárai érdekével ellentétes törvényeket hozzon.
Jávor Benedek, a PM-nek a zöldpárti EP-frakcióhoz tartozó képviselője ezzel szemben – szintén írásban benyújtott állásfoglalásában – úgy vélekedett: annak nyomán, hogy az EP jobbközép néppárti és szocialista frakciója olyan jelentés mellé állt, amely az eredeti javaslatot átírva nem vetette el egyértelműen az ISDS-t, joggal merül föl az európai demokrácia híveiben, “hol van az a pont a TTIP-tárgyalásokon, ahol megkerülhetetlenné válik az állampolgárok véleménye az üzleti érdekekkel szemben”.
A TTIP-vitában Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője ismertette ötven tiltakozó közéleti személyiség levelét, illetve a 2,3 millió európai polgárt és 477 szervezetet tömörítő “Stop TTIP” mozgalom támogatására szólított fel.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.